Január, február, itt a nyár! – tartja a mondás, melyet azt hiszem főleg mi horgászok veszünk igazán komolyan. A tavaszt várva botjainkat többször áttörölgettük, majd összeraktuk, és megsuhintgattuk a nappaliban szívbajt hozva ezzel az asszonyra. Zsinórjaink leápolva várják az első lengetéseket, legyes dobozaink pedig a hosszú téli esték jóvoltából biztosan több legyet rejtenek, mint ahogy a szezont abbahagytuk. Ha a szerelésünk kipipálva, érdemes áttekinteni, idén esetleg milyen új vizeken szeretnénk kipróbálni karácsonyra vett/kapott botjainkat, orsóinkat, újonnan kötött legyeinket, a netről ellesett horgásztechnikákat. Amennyiben valaki kacérkodik a gondolattal, hogy a Viharsarokba látogat, és talán még botot is hoz magával, a békési duzzasztót semmiképp ne hagyja ki! És hogy miért? Nos, azt lenne hivatott összeszedni a következő pár sor.

 A víz

Főszereplőnk „a duzzasztó” a Kettős-Körösön található, mely folyószakasz a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásától (Szanazug) a Sebes-Körös becsatlakozásáig tart. Aki szereti a statisztikákat, utánanézhet, hogy milyen hosszú, átlagmélység, vízterület, vízhozam, stb., Én nem untatnék ezzel senkit, esetünkben egyébként sem fontos adatok… Az viszont nagyon is fontos, hogy az Úr kegyelméből 1968-ban a 116,7 fkm-nél Békés város szomszédságában elkészült a sokak által hőn szeretett duzzasztómű. Remek találmány! A környezetvédők valószínűleg vitatkoznának ezen kijelentésemmel, de hangsúlyozom, horgászat szempontjából verhetetlen építmény! Mindenki tudja, hogy az ilyen műtárgyak nagyon jó haltartó helyek, oxigénben dús, gyorsfolyású (ideális esetben), örvénylő, kavargó vizét, előszeretettel látogatják és lakják uszonyos barátaink.

A tökéletes víz

Halak, legyek, technika

A halfauna hála Istennek elég széles, de esetünkben elsősorban a ragadózók az érdekesek. A balinon, domolykón, süllőn, kősüllőn, harcsán, csukán át azonban természetesen megtalálható szinte minden legyes szempontból fontosabb békés (értitek: Békés 🙂 hal, úgymint a márna, a paduc, a szilvaorrú, a jász… A zubogótól lejjebb, ahol némileg lassul a víz, gyakran horgásznak bolognai botokkal keszegre, kárászra, pontyra, néha egy-két meglepetés amur is beugrik, és szakítja a 12-14-16-os előkét. A pergetők nagy sajnálatára a busa is igen gyakori vendég, olykor látványos ugrálással mutatják magukat a parton álló nagyérdeműnek. A duzzasztó meglehetősen kedvelt horgászhely, ezért mindkét partja erősen horgászott, talán a békési oldalon, a könnyebb megközelíthetőségéből adódóan többen szoktak lenni. Fontos tudni, hogy a KHESZ (Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége) által kiadott horgászrend szerint a duzzasztót (és egyéb műtárgyakat) 50 méternél közelebb csak az arra külön kiállított engedéllyel lehet megközelíteni. Ezt egyébként jó magyar szokás szerint senki nem tartja be, de ha szabályosak akarunk lenni, és 51 méter távolságra horgászunk a duzzasztótól, úgy is eredményesek lehetünk. Tény azonban, hogy a „hot-spot” közvetlenül a zubogó utáni 10-15-20 méter! Igazi „balinbánya”! Egyértelműen és elsősorban a zubogónál kavargó részt kell dobálni. Egyrészt azért, mert a balin köztudottan nagyon óvatos hal, és a beeső csalit a nagy robajjal és sok buborékkal megtűzdelt, erősen örvénylő vízben nem veszi észre – így nem lesz annyira gyanús a habokból hirtelen elővillanó légy -, másrészt a küszök is oda szorulnak be az őnök terelő vadásztechnikájának köszönhetően, magyarul ott dorbézol a legtöbb hal. Sokszor megfigyeltem, ahogy a küszcsapatokat 10-20 perc alatt szisztematikusan összeterelik, majd a zubogónál a kavargó víztől és a sorozatos rablásoktól megzavarodott példányok közt fél perc alatt rendet vágnak. A másik oka, hogy folyásnak felfelé, az erősen örvénylő részt érdemes dobálni, mert ott még meglehetősen gyors a víz, így a csalinkat a folyás segítségével még gyorsabban tudjuk húzni, ami a balin esetében legtöbbször elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy soha ne felejtsük el a part legeslegszélét is meghorgászni! Gyakran a betonra kidobott és onnan behúzott légyre ver oda rögtön a balin 10 centire a parttól!

Ez a törött farkú a gyorsan húzott nedvesnek nem tudott ellenállni

Általában sajnos ezt a legjobb részt a kishalas-fenekezős szakik horgásszák, természetesen úgy, hogy a két botjukat olyan szögbe dobják be, hogy másnak egyáltalán ne lehessen hozzáférni a tuti helyhez. Ilyenkor jöhet a B terv, amikor a hosszú orsódobással a folyó közepét célozzuk meg merőlegesen, vagy egy kicsit fölfelé. Meglepően jól szokott működni! Nem egyszer tapasztaltam olyat, hogy mázlimra szabad volt a zubogós szakasz, és vagy fél óra próbálkozás után semmi érdeklődést nem tudtam kicsikarni a villámkeszegekből. Majd dobtam egyet középre, és rögtön kapásom volt?második dobásra meg is fogtam, ráadásul a következő órában csak így tudtam halat fogni! Érdekes, hogy mennyire rapszodikus, hogy milyen csalivezetést preferálnak aznap, ez azonban  elsősorban a vízállás és a vízhozam függvénye. Harmadik verzió, a folyásnak szintén merőlegesen dobott, de nem húzott, hanem „swingelt” légyvezetés. Ez általában a lassú, bizalmatlanul kapó halaknál szokott beválni, amikor maximum ahhoz van kedvük, hogy csak úgy odanyúljanak a csalinak. Ha semmi se működik, folyásnak lefelé dobok, és még vitetek a vízzel annyi zsinórt, hogy minél távolabb legyen tőlem a légy. Ennek akkor van jelentősége, amikor a víz tiszta, a halak nagyon óvatosan kapnak, és arra is érzékenyek, hogy a parton vagyunk. Sokszor nem tudnak ellenállni a tőlünk jó messze, percekig egy helyben tartott hallégynek, nedvesnek. És ha már a csalinál tartunk, nézzük meg, hogy mit érdemes felkötni! Hát itt nem azt ami rajzik, kivéve mikor repül a kérész. Elsősorban streamerekkel operáljunk, bár nekem eddig a nedves legyek majdnem ugyanolyan fogósnak bizonyultak. Nem kell túlzásba esni, balin esetében szerintem felesleges a nagyobb csali. Sokkal inkább számít a csalivezetés, és az, hogy adott nap melyik színek a nyerők (de hát igazából melyik halnál nem így működik?) Tehát javaslom a klasszik nedveseket: Orange & Partridge (vagy fordítva), White moth, stb., vagy a Levi Aspius orange típusúak is jók szoktak lenni (mindig súlyozom őket, mert így a gyors vontatás hatására sem szánkáznak a víz tetején). Én sose kötök fel egynél több legyet, szerintem csak a baj van velük, és teljesen felesleges (ezzel persze sokan vitatkoznak). Streamerekből elsősorban az őzszőr fejű cuccok a jók: muddler, spuddler minden színben (fehér, barna, szürke, fekete és ezek különféle kombinációja), de az egyszerű, bucktailból készített clouser-szerű csalikat, valamint a TC-ket (Thunder Creek) is próbáljuk végig! Néha megesik, hogy azt hisszük a tuti léggyel horgászunk, aztán kiderül, hogy kicsit se!

Ilyesmikkel érdemes dobálni (fotók a netről)

 Én általában 4-es, 6-os horogra kötöm őket. Érdemes lehet a zonkereket is megúsztatni, főleg amikor lassú a víz, és a nyúlszőr ínycsiklandó mozgása jobban érvényesül, mint az erős folyásban. Felszerelésnek egy #6, maximum #7 bot lehet az ideális (ezekkel akár süllőzni is lehet este) ennél erősebbet felesleges használni, zsinórból pedig – mivel elsősorban a felszín közelében horgászunk – megteszi egy sima úszó WF. Ugyanakkor ha a halak kicsit mélyebben vannak,  kevesebb a rablás, jól jöhet egy intermediate fejű kábel is.

Azt hiszem az első számú célpontot kipipáltuk, jöjjön a domolykó! Na ez az a pálya, ami a domolykónak is az egyik kedvence! Főleg a zubogótól lejjebb, ahol a víz jóval lassabb, és nyáron nagyobb hínárfoltok keletkeznek! Tiszta víznél láttam már 2 kilónál is nagyobb példányokat, csak egy baj van velük, hogy leginkább a folyó közepén tartózkodnak, (szinte) dobástávon kívül? Oszi gyakran nimfázik rájuk kapásjelzővel, van, hogy közvetlenül a zúgó alatt is fog kifejezetten szépeket, ettől függetlenül ott nem annyira gyakori vendég, mint a balin, ami egyértelműen a duzzasztó(k) sztárja. A domolykókat lassan vezetett vagy „swingelt” természetes színű nedvessel, kisebb streamerrel, cincált woollyval érdemes kergetni, és inkább kora tavasszal, késő ősszel foghatóak könnyebben.

A legnagyobb talány számomra itt a jász. Soha nem fogtam, még véletlenül se, és még csak nem is láttam, hogy valaki fogott volna… Az úsztatók biztos el-elcsípnek egyet-egyet néha csontival, de érdekes módon egyáltalán nem jellemző hal, még a csendesebb, lassabb szakaszon se.

Süllőzni estefelé, sötétedés után érdemes. A felszín közelében járó hallegyek lehetnek talán a legjobbak, annál is inkább, mert a duzzasztó utáni szakasz (már a zubogótól 20-30 métertől kezdve) ideális vízállásnál is elég sekély, és a meder elég akadós.

Téli vízállásnál látszik, hogy milyen sekély a víz

Nem szoktam süllőzni – ennek főleg a felszerelésemben mutatkozó hiányosságok az okai -, de azt gondolom, hogy süllőt is eredményesen lehetne itt fogni léggyel, már csak azért is, mert a wobblerek cikkszámát biztos betéve ismerik a halak, a streamer viszont nem túl gyakori süllőcsali errefelé.

Mivel a duzzasztó nem ideális csukás hely, sok szót nem is érdemes rá fecsérelni, bár tény, hogy néha meglepetésként harapdálják a süllőzők előkéit.

Ami érdekes lehet még, az a nimfázás paducra, márnára, szilvaorrúra, mert belőlük is szoktak fogni az úsztatók. Én személy szerint nem nimfázok. Egyrészt nem szeretek, másrészt ebből adódóan nem is tudok, harmadrészt meg ki nyúl a nimfás dobozáért, mikor „csikorogva folyik a víz a balinok között”?! Úgyhogy sajnos nimfázós technikákról, tapasztalatokról nem tudok beszámolni, szerintem legyes cuccal elsősorban a fenekeszegekért, domolykókért érdemes a duzzasztó(k)hoz látogatni.

Például az ilyenekért?

Fontosabb tudnivalók, engedély, szabályok

Ahogy már említettem, a duzzasztót 50 méternél közelebb megközelíteni nem szabad, csak az arra külön kiadott engedéllyel! Ennek ára egyébként 3500 Ft + duzzasztónként (békési, gyulai, körösladányi) 1500 Ft. Figyeljünk a tilalmi időkre, a duzi fő halát március 1-től április 30-ig nem szabad abajgatni! Bár sajnos az az igazság, hogy ellenőrrel itt még nem találkoztam, amit nem mindig etikusan horgászó „sporttársak” nem egyszer pofátlanul ki is használják. Reméljük idéntől ez is másképp  lesz! Területi engedélyek egyébként több horgászboltban beszerezhetőek, szerintem Békésen legegyszerűbb Szekinél, a Penny mellett. A duzzasztóhoz (és a Kettős-Körös ezen szakaszára) a KHESZ által kiadott engedélyek közül idén az Összevont (30.000 Ft), az Egysége-Körösök (25.000 Ft), valamint a Felsővízi (18.000 Ft) területi jegyek érvényesek. Napijegy 2500 Ft-ért váltható, ami a kiadástól számított 24 órán át érvényes. Ha folyóra megyünk horgászni, mindig érdemes tájékozódni a vízállásról. A vízügy honlapján a KÖVIZIG kezelése alatt találjuk a Békés megyei vizeket, elsősorban a „Békés duzzasztó alsó” vízmérce adatait nézzük! Ideális esetben 120 centi körül van, és nagyon jó, ha megy egy 40-50 m3/s vízmennyiség. Ennyi nyáron általában nem megy, de ha kifogunk egy ilyen nem áradó, de bővizű napot, akkor biztos nem maradunk hal nélkül. A duzzasztó azonban nem mindig jó horgászhely. Nyáron, amikor nagy melegek vannak, és aszályosabb az idő, 1-2 hónapra nagyon elhínárosodik. Az ilyen vízállásnál (100-80 centi) épp hogy csak csordogál valami a zsilipeken, általában csak az egyiken, sőt, szélsőséges esetben annyira megáll és felmelegszik a víz, hogy a kagylók is elkezdenek pusztulni.

 

Tipikus nyári víz – még 2 hét és sajnos a hínár teljesen feljön

 Ilyenkor még csak a közelébe se érdemes menni! Ekkora víznél a közeli kifolyókat kell megkóstolni, de ez majd egy másik iromány témája lesz. Végszónak tehát annyit mondhatok, hogy nem tudom, hogy volt-e olyan horgászatom itt, amit kapás nélkül hoztam le, és olyan is nagyon ritkán van, hogy ne fognék. Úgyhogy ha bárki kedvet kapott, elsősorban balinos vagy domolykós cejggal, kora tavasztól késő őszig, reggel, délben, jöjjön a duzihoz, mert nem csak a gyakran hihetetlen mennyiségű rablás látványában lesz része, hanem gyönyörű őnök, kis szerencsével kapitális domolykók, a specialistáknak pedig akár szép süllők fárasztásában is. Személy szerint függője vagyok a helynek, úgyhogy amikor érdemes csapatni, én idén is ott fogok dobálni a betonon.

Ámen

Rucz Áron