Írások

A körösi tuti-2016

aaa

Bak “Túrigyerek” Viktor

I. helyezett

Délelőtt: Elég nehéz volt a kezdés… Elsétáltam a hídtól lefelé a kanyar végéig valami tuti hely reményében… Aztán szépen vissza is fordultam… Nem igazán találtam olyan helyet, ahonnan nehézségek nélkül tudtam volna dobni egy jót, aztán meg még a halat is ki kellene játszani a partra. Két halat tudtam partra csalni. Egy kisebb domolykót (kb. 25 centis) illetve egy 48 centis balint. Mindkettőnél majdnem vízbeeséssel végeztem. Rengeteg szép halat láttam, viszont ezt a két halat tudtam csak horogra csalni. A délutáni sebesi fordulón jóval könnyebb volt halat fogni. Itt egy 34 centis domit sikerült beméretni. A szakáli híd alatti első dobásomra meg is lett. Őt követte még öt kisebb. Ezek olyan 20-25 centisek voltak. A “titkos csalim” 14es horogra kötött fekete polibogár volt. Halat fogni csak evvel sikerült. Próbálkoztam még különböző darazsakkal illetve kissebb nimfákkal, de ezekkel csak a kapásig jutottam. Ezért maradtam a polinál, aminek meg is lett az eredménye. Nagyon jól éreztem magam és örülök, hogy megismerhettem a csapat egyik felét. Remélem a másik fele a Sajó kupán összejön. Üdvözlet mindenkinek!

Tölgyesi “Lee” Levente

II. helyezett

Kálló:

A híd alá mentem kb. 4 km-re. Csatornaszerű, jellegtelen víz volt. A partja megközelíthetetlenül meredek és benőtt. Csak néhány kitaposott horgászhelyben reménykedhettem. Az első dobásra giga jász jött fel a legyemre, de kifigyelte a jelenlétemet és elúszott. Innentől próbáltam óvatosabban mozogni. Nagyon kevés helyen tudtam a vízhez menni. Sok hal úszott vízközt, de túl frusztráltak voltak, nem ettek. Hébe-hóba látni lehetett felszínen úszó és táplálkozó domikat, azokat kellett, lehetett megfogni a gyorsaság és a dobási körülmények függvényében. Végül egy nagy balint elpuskáztam és egy domit fogtam. Lee bogárral toltam végig.

Körös:

A Kállós parti pecán felbuzdulva maradtam ennél a módszernél. Egyébként a teljes szakaszon kicsit magas is volt a víz a gázlós pecához. A Kállóhoz képest könnyebben megközelíthető part nagyobb bokrai mögött ott voltak a kisebb domik, és egy-két bokorban nagyobbakat is láttam. Végül ezekre kezdtem el vadászni. A komádi híd felett mintegy 3-4 kilométerre voltam végig. Itt a déli oldalban sekélyes volt a víz és szétterülő, de ennél a vízállásnál itt jó kis csatornák alakultak ki a bokrok alatt. Először kisebb legyekkel próbálkoztam, de a 20 cm feletti domik nem fordultak rá. Visszatértem a jól bevált legyemhez és egyre nagyobb halakat tudtam fogni. 20, 24, 28, stb.

Az utolsó órában már nagyon melegem volt és bementem a vízbe, ahonnan ki tudtam szedni egy nagyobbacskát, de a mérés alatt kiugrott a csőből. A parti peca sokkal eredményesebb volt, és ha újra kezdhetném, a maradék időt is a partról nyomnám le.

 Cucc: 8’6″-os bot WF6-os zsinór. A Kállón 25-ös tippet, a Sebesen 18-as.

aab

Prókay “PIstván” István

III. helyezett

Ez a Körös nem az a Körös volt, amit tavaly láthattam, a román vízügy tett róla, hogy a délelőttünket más vízre szervezzük.

Szokásos kombó: Redington RS2 9 láb 5-ös bot, rajta 5-ös DT zsinór.

Délelőtt Kálló: életemben először láttam, egy csodaszép víz az Alföldön. Rohan, kristálytiszta, mozizható halak, sosem hittem, hogy a nagy laposban ilyet fogok látni. Katka mutat a hídról pár olyan domit, amit a Sajóban már évek óta nem láttam – no comment. Az iszonyat meleg miatt 20 percet bírtam napon, majd behúzódtam a közúti híd árnyékába. Láttam, hogy a domik nagyon érzékenyek, minden mozgást kiszúrnak, ezért a parton babahalra cuppogó ragadozókra kezdtem mini streamerrel horgászni idétlen lapos rollcastokkal. Két biztonsági sügér (18 és 19 cm) után kimerészkedtem a napra, egy balin lekövetés streamerre majd vissza az árnyékba, ahol 3 balin jött (ha jól emlékszem 30 cm volt a legnagyobb) és két kisebb domi poli szöcskére. A polárszemüveg miatt végigmozizhattam, ahogy az áramlással sodródó tenyérnyi döglött kagylókra feljönnek a hatalmas domik és csipkedik ki a húst. Métereket úsztak a partszéli növény alól a sodródó kagylótetemhez és métereken keresztül cibálták, rágták. Majd jött a következő domi…  Az utolsó fél órára felbaktattam az Y torkolathoz, egy balinka, majd pár lekövetés, aztán véget is ért a forduló. Itt hatalmas halak álltak, de semmi sem érdekelte igazán őket. Trükkös víz, látott és látó halakkal, technikás dobást igénylő magas parttal, sok növénnyel, kell a nyugtató a legyes pecásnak, ha ide készül (CsB után szabadon: Seduxenes víz).

Délután Körös: a tavalyi helyemen kezdtem, ahol most viszont egyetlen balint sem láttam. Jászokat és domikat szinte minden bokor alatt lehetett találni, de inkább csak követték a legyet, nagyon kevés tényleges kapásom volt. Gázolni csak óvatosan lehetett, a hullámkeltés több tucat méterre zavarta a halakat. 34 és egy 35 cm a legnagyobb domik, fekete rézfejes nimfára és streamerre. Streamerrel még egy utánkövetést sem tudtam elérni a balinok terén, egyszerűen nem találtam őket. Konkrétan két rablást láttam, ami a tavalyi évhez képest jelentős visszaesés. (Rossz helyen lehettem, mert a többiek nagyobb aktivitásról számoltak be.) Kellett a hosszú és nagyon pontos dobás a bokor alá, a part mellé, mert akciót csak onnan tudtam kicsikarni. Ha még legalább 20cm-t apad a víz, akkor nagy királyság lett volna a peca, így nehezen gázolható volt a víz, nagyon kellett figyelni, hova lép az ember. Ami érdekes volt, hogy óriási mennyiségben volt jelen küsz és egyéb kis fehérhal, valamint ilyen tömegű csalánt én még vízparton soha nem láttam, mint a Körösön. A Sajó és a Tisza ehhez képest barátságos vízpart. Itt másfél-két méter magas  és minimum 20 méter széles csalánerdőn kellett átvágni a vízparthoz, úgy, hogy más növény nem is nagyon nőtt a parton.

Nagyon köszönöm a szervezést, a CsB család vendégszeretetét, a “szokásos” reggeli lángost, a csodálatos babgulyást és a hideg dinnyét Maninak. Megint jó volt, sőt, ki merem jelenteni, hogy a KVLT kihagyhatatlan a magyar hardcore legyesnek.