Írások

Akasztói Horgászpark

Még a MűHOSZ 2012. évi közgyűlésén merült fel annak az ötlete, hogy kiváló kezdeményezés lenne hazánkban egy olyan nyílt napot rendezni, ahol a műlegyes dobások, stílusok és egyáltalán a műlegyes horgászat bemutatása, ismertetése lenne a cél. Bár a megvalósításra tavaly nem került sor, a Szövetség idén nagyot gondolt: a nyílt nap eszmeiségből 2013-ra egy, a legyeződobások iránt gyengéd érzelmeket tápláló csapat megalakítására irányuló táv- és célba dobó verseny megszervezése mellett döntött, aminek az Akasztói Horgászpark Öko-2000. Kft. kezelésében álló Halaspark és Horgászcsárda ad otthont.

Akasztói Halaspark és Horgászcsárda

A ?miért éppen Akasztó? kérdésre a válasz magától értetődő: kézenfekvő ötletnek tűnt egy olyan hely kiszemelése, ahol teljesen természetes környezetben lehet a legtermészetesebb horgászmódszert bemutatni, megcsodálni.

Ha Akasztót északról közelítjük, balra az 53-as főúttól hatalmas tábla jelzi a helyi horgászparkot és csárdát. Nem szabad kihagyni! Aki nem ismeri ennek a térségnek a természeti adottságait, megdöbben a látványon, hiszen összefüggő, hatalmas nádasokkal körülvett tiszta tórendszer, kivilágított sétányok és gondozott parkok fogadják. A stégeken horgászok bámulják a vizet, egy másik, sóderaljú kis tóban gyerekek lubickolnak, mellette fajátszótér, fűtött pezsgőmedence, Beach-bár, látványkonyha, csárda, motel. A Horgászparkba látogató érdeklődők, pecások a komplexum területén lévő 5 horgásztóban próbálhatják ki hozzáértésüket. Évközben nagyszabású versenyek színesítik a horgász szezont.

Nyáron a strandolók, télen a korcsolyázás szerelmesei használják

A horgászat kedvelőinek azonban nem csak a horgászpark nyújthat alternatívát. Akasztó térségét országszerte ismert főcsatornák övezik és szabdalják keresztül-kasul. A Kiskunsági Főcsatorna (Kígyós) és a Duna-völgyi Főcsatorna (DVCS) itt folynak egymásba, majd később a Dunába. Mindkét víz kitűnő adottságokkal rendelkezik horgászati szempontból. Míg a Kígyós egy lassabb áramlású, kanyargós, zöldes-kék árnyalatú, szélesebb csatorna, addig a DVCS gyorsabb, néhol vízi növényzettel dúsan benőtt, keskenyebb, sötét, szinte feketébe hajló, szabályozottabb medrű víz. A két csatornáról elmondható, hogy azonos halfaunával bírnak, igaz, nem egyforma előfordulási arányokkal. Rablóhalak tekintetében a szürkeharcsa, süllő, csuka, sügér, domolykó van jelen, továbbá kiemelkedő a balinállomány, olykor kapitális méretűekkel fut össze az ember. Természetesen ezek mellett számos kis-, és nagytestű békéshal él e vizekben, mint például a nagy magyar kedvencek: az amur, és a ponty.

A Kiskunsági Főcsatorna (Kígyós) és a Duna-völgyi Főcsatorna (DVCS) összefolyása

Akasztó egy gyöngyszem az Alföld szikes területén, ahonnan könnyen a karnyújtásnyira levő, lenyűgöző élővilágú Kiskunsági Nemzeti Parkban találhatjuk magunkat. Tartalmas kikapcsolódásra teremtenek lehetőséget a madárvonulások, lovas rendezvények, borászati események, búcsújárás és hagyományápolással összekötött találkozók.

A március idusán megrendezésre kerülő dobónap kiváló alkalom nem csak a legyezéssel kacérkodó kíváncsiskodóknak, de azoknak a természetszerető kísérőiknek is, akik már régóta vágynak egy kirándulásra a Petőfi által is oly sokszor megénekelt Rónán.