Írások

Fellélegezhetünk!

Történhet-e rosszabb annál, mint amikor beázik a méregdrága technikai ruházatunk? Igen! Például az, ha csak hisszük, hogy beázott, és aztán az égvilágon mindent rákenünk, amiről úgy gondoljuk, hogy az majd segít! A hétvégi San-kupa edzésein nem különösebben kényeztetett el minket a lengyel ősz. Az egész napos eső próbára tette az elemekkel dacoló legyesek kabátjait. A ropogó kandalló melletti, esti tapasztalatcserék alatt röpködő féligazságok hallatán gondoltam arra, hogy képernyőre vetem, amit a témában eddigi pályafutásom során összeolvastam, átéltem. Remélem, segít a fogalmak helyretételében, és ami még fontosabb, a vízálló ruházatunk helyes használatában, karbantartásában. A lélegző gázlók a terület egy igen különleges ágát képviselik, ezek sajátosságaira a téma általános ismertetése után térünk ki.

Kezdjük talán egy kis történelemmel. A tengerészek már a XV. században megfigyelték, hogy a nedves vitorla jobban fogja a szelet, viszont a megnövekedett tömege lelassítja a hajót. Hamar rájöttek, hogy a halolajjal, zsiradékkal kezelt vitorlavászon hasonlóan jó szélfogó, ellenben lepergeti a vizet, ezáltal jóval könnyebb. A már levetett vitorladarabokat gyakran használták pamutruházatuk esővel, tengervízzel szembeni ellenálló képességének növelésére is, melyek így nem csak nagyobb komfortot, de bizony (akkor még) a szélsőségesebb vidékeken az életben maradásra is nagyobb esélyt adtak viselőiknek. A viasszal kent vászonból (waxed cotton) készült kabátok, táskák azóta is kifejezetten népszerűek pl. az angolszász kultúrában kültéri munkavégzéshez, farmerkedéshez, vadászathoz. A használt zsiradékot azóta persze a kibírhatatlan szaghatásoktól és avasodástól mentes szintetikus származékok váltották fel. Ennek ellenére sokan vannak, akiknek mindmáig egy orrfacsaró “illatú” Barbour kabát jelenti a hamisítatlan outdoor életérzést.

Az időjárásálló technikai ruházatoknak – sok más mellett – van egy különleges csoportja, ezek az úgynevezett lélegző, vagy membrános anyagokból készült viseletek. Róluk szól ez a kis összefoglaló. Ide tartoznak például a legjellemzőbben legyesek által használt gázlóruhák (wader), a technikai kabátok, de szerencsére (vagy szerencsétlenségünkre, ezt mindenki döntse el maga) már a hétköznapi divatmárkáknál sem ritka, hogy e mágikus “szövetek” kacsintanak ránk a fogasokról. De mi is az a lélegző anyag, és hogyan véd meg minket az esőben?

A lélegző anyag struktúrája

A lélegző anyag struktúrája

A lélegző szövet lelke egy egyedi, igen vékony, lyukacsos membrán réteg, melyen a vízcseppek kintről nem szivárognak be, a vízpára viszont a molekulái méreténél fogva probléma nélkül kijut bentről. Az iparág úttörője a Gore család volt, akik a ’60-as évek végén leltek rá – politetrafluoretilén (PTFE, Teflon) elhibázott nyújtási kísérlete közben – a porózus anyag előállításának módjára. A membránt tartalmazó, ruhakészítésre alkalmas szövet (ez a Gore-Tex) 1978 óta van jelen a kereskedelemben. Ma már sok hasonló anyag érhető el a piacon (pl. SympaTex, HyVent, eVent, NeoShell, H2NO), túrázó fórumokon végeláthatatlan hitvitákat olvashatunk végig ezek összehasonlítgatásáról.

A lélegző anyag alapesetben egy összeintegrált szendvicsszerkezet, melyben a membránt egy külső és egy belső, szövetszerű anyag fogja közre (ábra). A külső réteg maga a ruházat külső látható felülete, ez adja a kabát színét, a belső réteg pedig az anyag, gyakran nejlonharisnyára emlékeztető, bőrünk felé eső része. A kabátok esetleges bélésanyaga, hálós szerkezetű extra belsője nem része ennek a vízálló/lélegző szövetnek, ami egy szétválaszthatatlan, egységes anyagnak hat. Léteznek ennél a három rétegnél vékonyabb kialakítású anyagok is, melyek nagyon kicsire csomagolhatók, de a könnyebb követhetőség miatt ezekre most nem koncentrálunk. A lélegző technikai ruházatok megmunkálásának egyik fő jellemzője, hogy a vízállóság megtartása miatt a varrásaik a ruha belső felén egy hasonló összetételű szalaggal vannak leszigetelve, hiszen az anyagon átfutó varrócérna a hajszálcsövesség miatt könnyen bevezetné a külvilág nedvességét a membrán belső oldalára. A nagyon modern technológiák – ezt továbbfejlesztendő – már nem is cérnát, hanem ún. varrásmentes hegesztést használnak a kiszabott anyagdarabok összeolvasztására.

Lélegzés, vízállóság – gyakori tévedések

A lélegző ruházattal kapcsolatos félreértések ott kezdődnek, mikor azt gondoljuk, hogy a ruha vízállósága annak külső rétegén, a viaszos vászonhoz hasonlóan, valamilyen víztaszító impregnáló anyag jelenlétének tudható be. NEM! (Helyesen: nem elsődlegesen!) Az anyag vízállósága a közbülső membránnak köszönhető, ami ugyanúgy nem engedi át a vizet, mint egy nejlonszatyor. A hatalmas különbség a spéci membrán és a nejlon között az, hogy a membrán “lélegzik”: kiengedi a felhevült testünkről elpárolgó nedvességet. Tény, hogy a vadonatúj kabátunk, gázlók első pár bevetésekor a ráhulló víz mókás kis golyók formájában menekül az anyag felületéről, de ettől még önmagában nem lenne vízálló. Ha eleget tartózkodunk az esőben, könnyen megfigyelhetjük, hogy a lélegző anyag külső fele bizony beszívja a vizet, színe elsötétül. Ilyenkor azt mondjuk, hogy külső réteg átnedvesedett, telítődött. Mit nem fog eztán csinálni a ruházatunk? Úgy van: lélegezni! Tehát, egyszerűen beláthatjuk, hogy a külső réteg impregnáltsága elsődlegesen a lélegzés fenntartását szolgálja. Ugyanis, amint a lélegzés megszűnik, ruházatunk semmiben nem fog különbözni egy magunkra húzott szemeteszsáktól. Befülledünk alá. Arról nem beszélve, hogy az elázott külső szövetréteg hidegen tartja a kabát anyagát, amelyre belülről még több pára fog lecsapódni, de a testünkre tapadó elnehezedett, hideg kabátanyag a komfortérzetünket is lerontja. Bár a legyezés aktivitásában nem hasonlítható túrázáshoz, hegymászáshoz, azért higgyük el, hogy a sodrásban való gázolás, a folyamatos dobálás, helyváltoztatás termel annyi hőt, hogy még a hideg esőben is izzadni kezdünk a ruha alatt. Ezt a felgyülemlett, lecsapódott párát gondolják sokan beázásnak, tulajdonképp a saját izzadtságukat. És hogy még egy csavart vigyek a történetbe, a képzelt “beázás” kezelése tényleg a ruha újraimpregnálásával oldható meg, de persze nem azért, mert beázott, és vissza kell állítani a “vízlepergetést”, hanem – és most már mindenki kórusban rávágja – meg kell akadályozni, hogy a külső szövet vízzel telítődjön, ezáltal a lélegzés megszűnjön. Na kérem! Ilyen egyszerű.

Esőcseppek a jól impregnált szöveten

Esőcseppek a jól impregnált szöveten

A gyári, új ruhadarabokon a vízlepergetést ún. DWR (Durable Water Repellent – tartós vízlepergető) anyagok alkalmazásával oldják meg. Bár a gyári minőség visszaállítása nem egyszerű, jó pár praktika létezik a kabátunk revitalizálására. A sokat nyúzott ruházaton, főleg a nagyon igénybe vett részeken (könyök, váll hajlata, hátizsák pánt alatti részek, kapucni töve) sajnos bizonyos idő után a membrán is sérülhet (nem beszélve a kiszakadt gázlóról). Ilyenkor ténylegesen megtörténik a beázás, ezt viszont egy folt ráragasztásán kívül semmilyen impregnálás nem fogja megakadályozni.

A DWR vegyületek trükkje a víztaszító (hidrofób) tulajdonságukban rejlik. A ruházat külső bekoszolódása (sár, fűfolt, mohás, algás sziklák, de akár az izzadtság, faggyú, verejtékből kiváló só) nagyban csökkenti a szövet vízlepergető képességét. A beszennyező anyagok vízmegkötők (hidrofil), így elnyomják a DWR-ek pozitívumait. A vízzel telítődés egy szennyezett felületű ruhán szinte azonnal lejátszódik. Nagyon fontos lépés tehát a tényleges impregnálás előtt a szennyeződések eltávolítása. Gyakran már ettől is láthatóan visszatérnek a golyócskák, és esőben nem fog azonnal telítődni a külső réteg. A DWR anyag hatékonysága idővel mindenképp csökken, ilyenkor csak az újraimpregnálás segíthet. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül következzen pár kezelési tanács.

Mosás, tisztítás

A különleges mosószerek gyártói gyakran érvelnek azzal, hogy az általános mosószerek lemossák, kémiailag eltávolítják az impregnálást a technikai ruházatunk felületéről. Ez azért nem teljesen igaz. A detergensek hidrofilek, és megtapadva az impregnált rétegen szennyeződéshez hasonlóan csökkentik az impregnálás hatását. A porállagú mosószerek használata már csak azért sem javasolt, mert gyakran szövetroncsoló hatásúak, illetve a szemcsék eltömik a membránt, amitől csökken a lélegző képesség. A lélegző ruházat speciális mosószerei folyékonyak, szappanmentesek (pontosabban nem lúgosak), és nem tartalmaznak szövetlágyítót (öblítőt). Számos cég kínálja őket; tipikusan az ő palettájukon fogjuk megtalálni az impregnáló szereket is. A megfelelő feloldási arány mindig elérhető a csomagoláson. Lehetőleg kézzel mossunk, kádban, lavórban, 30-40°C-on, esetleg mosógépben kímélő programon. Gépi mosásnál távolítsuk el a mosópormaradékokat az adagolóból és a dob környékéről. Minden esetben kövessük a termék kezelési utasítását.

Lélegző ruhanemű kíméletes tisztítása kézi mosással, speciális mosószerrel

Lélegző ruhanemű kíméletes tisztítása kézi mosással, speciális mosószerrel

Újraimpregnálás módjai

Ha a ruha tiszta, jöhet az impregnálás. Fontos megjegyezni, hogy az általunk felvitt vegyszerek nem magához a szövethez, hanem a gyári impregnáló anyaghoz kötődnek kémiailag. Ezért is tanácsos nem megvárni, míg a gyári DWR lekopása miatt a ruhánk víztaszítása teljesen megszűnik, érdemes legalább szezononként lekezelni az amúgy borsos árú kelméket.

1. Hőkezelés: a DWR szerek nem tűnnek el teljesen a külső rétegről, ezért kezdetnek elegendő lehet kicsit “felfrissíteni” a szövetet. Ezt legegyszerűbben szárítógépben oldhatjuk meg, egy nem túl meleg, kímélő programon (persze, ha az adott ruhanemű kezelési utasítása ezt nem tiltja). A hő hatására az impregnáló anyag molekulái “újraszerveződnek”, a vízlepergetés ezáltal részben visszaáll. Ezt a folyamatot természetesen is megfigyelhetjük, mikor a már-már könnyen átnedvesedő, de következő használat előtt meleg levegőn (pl. kályha közelében) szárított ruha újfent pergeti a vizet. Sarlatánságnak hathat, de ha a címke engedi, még vasalással is próbálkozhatunk. Természetesen nem három pöttyös gőzölésről van szó, és míg ki nem tapasztaljuk a helyes módot, takarjuk le a vasalandó ruhadarabot egy frottírtörölközővel. A gyártási technológiában is hosszas melegítéssel “aktivizálják” a felvitt impregnálót. Otthoni körülmények között is gyakorlatilag ez az egyetlen módja a gyárihoz közeli vízlepergető képesség visszaállításának. Ha impregnálót is tervezünk használni, a megfelelő kötés kialakításához is jól jön az előzetes hőkezelés.

2.  “Bemosásos” impregnálás: egyes impregnáló szereket öblítőhöz hasonló módon kell alkalmazni, majd a leírástól függően esetleg újfent szárítógépben tartósítani. Ilyenkor mindig vegyük figyelembe a ruhadarab kezelési utasítását is. Ezek azért nagyon könnyen olvadó dolgok. A bemosásánál fontos, hogy a ruhadarab belső fele is impregnált lesz, ami azért anyagtípustól függően a lélegző képesség rovására is mehet.

3. “Felhordásos” impregnálás: a szórófejes kiszerelésű impregnáló szerek a ruhadarabok külső felére és a különösen igénybe vett részekre precízen felvihetők. Az, hogy száraz vagy nedves szövetre kell alkalmazni, gyártótól függ. Az előzetes melegítés itt is fontos lehet. Béléssel, belső hálóval rendelkező ruházatnál a felhordásos módszert érdemesebb előnyben részesíteni a bemosással szemben.

Ismertebb mosó/impregnáló termékek

Ismertebb mosó/impregnáló termékek

A legismertebb nagy nevek speciális impregnálók és mosószerek terén a Nikwax, Toko, Granger’s, Hey, Storm, Revivex stb, legkönnyebben túraboltokban találkozunk velük. A mosószerek dobozán általában a “Wash” szó szerepel, míg az impregnálókon többnyire a “Proof” kifjezés olvasható. A nanotechnológia természetesen ide is begyűrűzött. Egyik leggyakrabban forgalmazott képviselőjük a Holmenkol. Az ő anyagaikat például száraz felületre kell felvinni. Jó tudni, hogy az impregnálás egy leheletvékony réteg a szöveten. Ne próbáljuk vastagon felhordani, mert nem lesz hatékonyabb, maximum a lélegzést gátolja meg, és ott leszünk, ahol a part szakad. A kevesebb gyakran több. Fontosnak vélem továbbá megjegyezni, hogy a Gore-Tex egy adott termék márkaneve, és mint alapanyag, bármely ruhakészítő számára elérhető, aki hajlandó megfizetni ezt a technológiát. Ugyanúgy nem illik “górtexként” hivatkozni általánosságban a lélegző-vízálló anyagokra, mint ahogy nem helyénvaló Rapalának titulálni a világ összes wobblerét.

 

Lélegző gázlóruhák

A legyezésben talán legismertebb vízálló-lélegző ruhadarabunk a szintén hasznos esőkabátok mellett a gázlóruha. Sokan a leghidegebb hónapokban a neoprén melles csizmára esküsznek, de megfelelő aláöltözettel és szigetelő légréteg kialakításával (pl. vastag polár nadrág) “szuszogós” gázlóban is elhorgászhatunk. A lélegző mellesek előnyei ott érezhetők leginkább, mikor a horgászat nem oldható meg hosszú kilométerek legyalogolása nélkül. Napsütésben igazi áldás egy páraátengedő és mégis vízzáró külső héj. A neoprénben a túrázás ezzel összevetve kínszenvedés. A fokozottabb igénybevétel miatt a lélegző mellesek szendvicsanyaga a külső-belső rétegen és a membránon kívül gyakran tartalmaz plusz rétegeket. Ezek a lélegző képességet szinte biztosan rontják, ellenben a gyártók a sziklák, ágak által okozott, tényleges beázáshoz vezető kiszakadások lehetőségét valószínűleg itt fontosabbnak tartják – joggal. Katalógusokban gyakran találkozunk 4-5 rétegű alkalmatosságokkal.

Eredeti Gore-Tex anyagú gázló

Eredeti Gore-Tex anyagú gázló

Örök kérdés, hogy szükség van-e a lélegző gázlók mosására, impregnálására? Bár nem feltétlenül állunk be minden esetben mellig a vízbe, azért a cikkben leírtak alapján érezhetjük, hogy a gázlónk legkülső szövetrétegének átázása, telítődése a vízfelszín alá merített területeken már csak a víznyomás miatt is sokkal hamarabb bekövetkezik, mint egy esőkabát, vagy túranadrág esetén. Amíg a vízben állunk, a mellesünk víz alatti része nem fog lélegezni, ez talán nyilvánvaló. Viszont ha épp helyet változtatunk, vagy ha csak bokáig állunk be, és a nap süt ránk, netán a gázló egy borúsabb napon esővédő szerepét tölti be, úgy a lélegző képesség egy jó kabáthoz hasonlóan elengedhetetlen a felhőtlen szórakozásunkhoz. A tiszta, jól impregnált gázló könnyen szárad, vándorlás esetén hamar szellőző módra vált. Egy ilyen portéka nem olcsó holmi. Megérdemli a törődést, hiszen jó tulajdonságait csak így tudjuk maximálisan kiélvezni. Az eredeti Gore-Texből készült gázlók kezelésével kapcsolatban maga a szövetgyártó is számos tanácsot ad a weblapján.

Zárszó

A lélegző ruházat ápolást igénylő jószág, ellenben nagyszerű találmány. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Bob Gore 2006-os beválasztása az Egyesül Államok Feltaláló Hírességeinek Csarnokába. Furcsának tűnhet, de tapasztalt túrázóktól gyakran hallani olyan tanácsokat, hogy csak és kizárólag akkor használjunk ilyen ruházatot, ha tényleg esik, és nagyon esik (természetesen a gázlóruha a nagy kivétel). Egyéb esetekben elegendő lehet a szélálló, meleg öltözet (Softshell, Windstopper). A hőszigetelő és szélálló tulajdonságai miatt egy jó esőkabát csábító lehet mindennapos pecára, de a gyakori hordás koszolódáshoz, az impregnálás lekopásához, a membrán elöregedéséhez vezet. Tartogassuk őket a nagy zuhékra, gondoljunk rájuk úgy, mint alkalmi viseletre. Így sokáig hű társaink lehetnek a vízparton, erdőben, hegyen.

További információk, használható leírások:

http://www.outdoors.org/publications/outdoors/2009/equipped/water-repellency.cfm

http://www.rei.com/learn/expert-advice/rainwear-dwr.html

http://www.ukclimbing.com/articles/page.php?id=4556

http://www.patagonia.com/us/patagonia.go?assetid=2797

http://www.trexpert.hu/?oldal=1&cikk=90

https://www.mountex.hu/tippek/karbantartas

Ha van gyakorlati tapasztalatod és megosztanád, várunk szeretettel a Fórumon.

Písz:

Kuti