Nem vagyok versenyző alkat, de évi 1-2 alkalommal szeretek részt venni ezeken az összejöveteleken, főleg a társaság és egy-egy új víz megismerése kedvéért. A Sió derbire is így szántam rá magam, és nem bántam meg. Jó kis meccs volt, ezúton is köszönöm Újonc Robinak a szervezést, logisztikát és jól tartást, nemkülönben Sió Janinak a gájdolást.
Péntek délután fél 6 körül értem a versenyközpontba, ahol már állt a sátor, installálva a sörcsap, padok, stb, és sehol egy teremtett lélek, kb. ilyen lehet neutronbomba után a kép. A magas töltésről jól rá lehetett látni a térdig érő vízre, és pont a tábor alatt igen szép domik gyülekeztek egy kis kőszórás melletti limányban, úgyhogy elkezdett ágaskodni a legyezőreflexem, de úrrá lettem rajta, nem akartam verseny előtt kalózkodni a pályán.

A magas töltésről jól rá lehetett látni a kb. térdig érő vízre

Közben megjött a szervező stáb a helykitűzésből, megkóstoltuk a pálinkát, sört, de szigorúan legyeshez méltó keretek között. Aztán befutott még marabu, meg a szolnoki különítmény első hulláma (fru, lee, bub, gmik), és tábortűz mellett folytattuk a kedélyes semmittevést úgy fél 11-ig, aztán bebújtunk a csigaházba.

A tábortűz mellett folytattuk a kedélyes semmittevést

Reggeli ébredezés után benépesült a part, sorban szállingóztak a reggeli műszakosok is, az eposzi seregszemlétől ezúttal eltekintek. Kihúztuk a helyeket, a délelőttit és délutánit is. A tábortól lefelé volt az A, felfelé a B szektor, progresszíven kitűzve (értsd: a gyérebb adottságú részeken hosszabb, a jobb haltartó szakaszokon rövidebb pálya jutott egy-egy embernek).

 A dudaszó előtti szélcsend

A reggeli pályámal meg voltam elégedve. Pont a tábor alatti részt húztam, nem kellett vándorolnom, bár a tegnap este látott domik reggelre elpárologtak. Dudaszóra feltámadt a szél is – agresszív, kellemetlen, felülről fújó – ami végigkísérte az egész versenyt.

A reggeli pályám délután

Azért voltak halak is, az ifjú nemzedék lelkesen közreműködött a reflexeim csiszolásában, közéjük becsúszott egy, már mérhető 26-os is.

 Már mérhető 26-os

Az első félidő a rövid zsinór – hosszú előke – gazos part – szembeszél problémakörrel való együttélés tanulása jegyében telt, eközben a 3-as boton lecseréltem a 3-as kábelt 5-ösre, és a dobhatatlan/láthatatlan kis zsebkosz legyektől is eljutottam a 12-es polibogárig. Sajnos elfogyott a 2 igéretes 12-es Goddard caddis-em, az egyik egy nagy bögreszájban tűnt el egy gyenge tippet-csattanás kíséretében, a másik valahol a hátam mögötti kóróerdőben végezte, így maradtak a polik, ezekből sok volt, és elég jól reagáltak rá a jószágok. Végül 5 mérhető domit sikerült összeszedni (kb. 15 junior mellett), ami a sok bénázás közepette nem volt rossz magamhoz képest. Mindig történt valami, volt hal, egy percet se unatkoztam.

 Sajnos elfogyott a 2 igéretes 12-es Goddard caddis-em

A délutáni pályámmal (A6) már kevésbé voltam boldog. Amúgy ránézésre nem lett volna rossz, kis sásszigetes kiszélesedéssel indult, az innenső oldalon magas part és nádas nehezítette a dobást, de rollcasttal mindenhol átérhető volt a víz, csak éppen a halak hiányoztak az én 200 méteremről.

 Rollcast[/caption]

Lelkileg súlyosbította a helyzetet a szektorom alsó határától 20 méterre a víz közepéig belógó fűzfa-bokor alól jövő csobogás, nyilván itt bulizott az összes környékbeli domi. Na, mindegy, abból kell főzni, ami van.

 Domitanya a szomszédban

Rollozgattam az üres vízen, és kb 1 óra után egy arra járó 27-es domika megsajnált. Valami kis frontocska is lehetett a dologban, nagyon passzívak lettek a halak. 3-szor végigfésültem a szakaszomat, mindkét partról, próbálkoztam néha nedvessel is, de csak a csattanós polira volt nagyritkán akció, átvonuló szingli domik jóvoltából.

Na, mindegy, abból kell főzni, ami van

Rezidensek sajnos nem laktak ezen a szakaszon, egy elijesztett csukától eltekintve, ami bokás vízből ugrott ki egyszer a lábam alatti hínárcsomóból. Végül 2 kicsi domi mellett 3 mérhetőt küszködtem össze, 25-29 cenya között, és 5-kor már határozottan örültem, hogy ki lehet szállni a vízből. A kocsinál kapott el egy kis zivatar, csizmalevetés közben. Csodás fények voltak, full extrás szivárvánnyal.

 Végül 2 kicsi domi mellett 3 mérhetőt küszködtem össze

Summa-summarum, tetszett a Sió-derbi, egy kicsit kegyesebb időjárással (szél) még jobb peca lehetett volna, de így is élveztem.