Írások

Kérészfeszkó

Kérész: A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a folyó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű…

Szóval, aki többet szeretne tudni magáról a bogárról, látogasson el a wikipedia oldalára, vagy keressen rá google-ban a tiszavirág szóra. Nem untatnék senkit a szubimágók imágóvá válásával, vagy Arisztotelészi vizi szöcskék történelmi meséivel, hisz a ctrl-c <> ctrl-v billentyűzetkombinációt rajtam kívül is sokan ismerik. Na meg elhitetni sem tudnám, hogy én vagyok a lexikális tudás netovábbja.

Kérész és az álkérész

Kérész és az álkérész

A Tisza partján nőttem föl. Már kiscsikóként csodáltam ezeket a víz felett repkedő jószágokat – kik megjelennek évente egyszer – kecsesen táncolnak a vízfelszínen  majd ahogy jöttek, úgy tűnnek a folyó hullámsírjába mintha sosem lettek volna. Újjászületnek minden 3. évben. A születést, a boldog felhőtlen életet, annak minden testi örömét, és zárásképp a halált juttatják eszünkbe. Rövid idő alatt olyan ellentétekkel operálva, miket sokszor a homo sapiens csak egy emberöltő alatt gondol át, ismer meg.

No de elég az érzelmekből, hiszen horgászni indultunk.

Balin

Balin – nem kötök föl 28-30-as előkénél vékonyabbat

Először is vegyük sorra a felszerelést. Általában 6-os, 7-es osztályú bottal indulok útnak. Elengedhetetlen az úszó zsinór, hisz szárazléggyel horgászunk, vagyis felszíni csalit használunk. (Bár próbálkoztam streamer-rel és nimfával a rajzás előtt az épp felúszó kérészeket imitálva, mindig sokkal kevesebb sikert értem el, mint a vízfelszínen.)

A víz tisztaságától függően választok előkét, bár az ésszerűséget nem árt szem előtt tartani. Ugyan is komolyabb balinokba is akadhatunk, akik nem gondolkoznak túlzottan a “tisztavízteórián” és cérnaként szaggatják az előkénket. Általában érdemes figyelembe venni, hogy a halak ilyenkor felhőtlenül zabálnak, vagyis nem túlzottan foglalkoznak a mono vastagságával. Én általában tutira megyek, ugyanis nem kötök föl 28-30-as előkénél vékonyabbat.

A csali történet talán egy picit bonyolultabb. Sokan állítják, hogy ilyenkor mindegy mit kötsz fel, úgy is leszedi. Ez nem igaz! Idén tudatosult bennem igazán. Fecóval csaptuk a vizet, és nem lebecsmérelvén az általa csomózott bogarakat, de nem bírta igazán kapásra a halakat. Sokat számít a nyom, amit a légy a vízben, a víz színén hagy. Mondhatni itt szinte elengedhetetlen, hiszen az élő bogarakat is nyomot hagynak a vízen. Erősítvén ezt a tulajdonságot elérhetjük, hogy az élő rovarok közül a mi legyünket cuppantsa le egy méretes jászkeszeg. Fontos ez főleg akkor, mikor százszám vonaglanak a víz felszínén.

A csali közelebről - gurgler variáns sárga polifoamból

A csali közelebről – gurgler variáns sárga polifoamból

Gurgler variánsokat ajánlanék sárga polifoamból. Bár sokan nem szívelnek szintetikus anyagokból kötni – köztük én sem nagyon -, de ilyenkor előkerül a dekorgumi és a spectra dubbing. Pár legyezőhorgász furcsán néz rám, de én 2-es hosszú szárú 2-3x-es, vagy kisebb méretű 1/0-ás horogra kötök, hiszen a légy, azaz az utánozni kívánt repülő bogár mérete megkívánja a horogméretet. A kisebb horogra kötött csalik nem akadnak rendesen. Ugyan is a rákötött anyag sokat eltart, azaz nem fér akadáshoz a horog hegye. Sokkal több rontott kapásom van kisebb horogméretre, és akár egy 20 cm-es jászkeszeg is könnyedén nyeli le az 1/0-s kampót a nagy zabálás közben.  Ha jól kötött léggyel horgászunk, vagyis nem engedünk túl sok anyagot a horog öblén túl, biztosak lehetünk az akadásban.

Jöjjenek hát a főszereplők  azaz a halak. Foghatunk bármit, bár fő csapásvonalként balin, jászkeszeg, garda viszonylatban gondolkozzunk. Vannak epikus sztorik márnákról, nyurgákról, súlyos harcsákról, de ezeket a lottó ötössel megegyező eséllyel tudjuk ilyenkor horogra csalni. Maradjunk a realitások talaján, és próbáljunk a fentebb említettekre koncentrálni.

Jászkeszeg - szinte a parton van

Jászkeszeg – szinte a parton van

Helyezkedésük a vízen más. Míg a jászkeszeg szinte a parton van, azaz kőről, partről beeső csalival, vagy pontosan centire a szélvízre helyezett léggyel tudjuk őket megfogni, addig a balin bentebb csapkod. A kisebbek kintebb, nagyobb bálintok és a gardák a sodorvonal környékén vannak. Bár előfordul anomália itt is, de nagy általánosságban ez szabálynak tekinthető. Keressük az agyagos partokat, langókat, visszaforgókat, bár sok szép jászt adott a kövek felett elsurranó víz is az idén. Benyhe kolléga megfigyelése sem elvetendő, miszerint a rajzást követő sodorvonali repüléskor a szálló kérész vonalában vezetett légy eredményesebb, mint a keresztben húzott.

Balin - bentebb csapkod

Balin – bentebb csapkod

Míg a kisebb balinok nagy ramazurit képesek csapni, a jászok és a gardák finom cuppanással tudják a legyet leszedni. Nem kell tétováznunk, azonnal vágjunk be a halnak. Próbáljuk elkerülni a rossz légyvezetést, azaz a laza zsinórt. Az úgymond swing-eltetett légyvezetés a legeredményesebb, vagyis ha rábízzuk a csalinkat a folyóra, és a sodrást kihasználva megemelt spiccel irányítjuk, vezetjük a csalinkat a legjobb helyekre, szedésekre.

Partról is eredményesek lehetünk, bár a legyezőhorgászat sajátosságából adódóan sokkal pontosabbak lehetünk csónakból. Egyszerűen sokkal könnyebben és pontosabban tudunk dobni.

Jászkeszeg

Jászkeszeg

Ki még nem látta, élvezte a Tisza virágzását, érdemes legalább megnézni. Hisz ez a nagy vízi szárazlegyes peca semmihez sem fogható. A halalak látványos kapása, forgolódása a vízfelszínen szenzációs élményt nyújt mind legyesnek, mind kívülállónak egyaránt. Ilyenkor legyesembernek lenni igazán jó. Talán ez az egyetlen alkalom, mikor a parton csücsülő horgásztársak elismerve tekintenek ránk, és nem néznek teljesen bolondnak legyezőbottal a kézben az Alföld közepén.

Tiszavirág

Tiszavirág