Írások

Lappföldi kalandozások 1.

Bármennyire is viszontagságos volt a 2011-es Grönlandi horgásztúránk, a tundra egyre többet jutott eszembe. Szépsége, vadsága és hangulata teljesen elvarázsolt, nem volt kétséges, hogy hamarosan vissza fogok térni a sarkkör fölé. A következő évben ismét északi utazásokban gondolkodtam, ilyen lehetőségek után keresgéltem a neten. Egy oldalon aztán olyan hatalmas pérek fotóival szembesültem, hogy leesett az állam. Nem sokáig gondolkoztam, megszületett az elhatározás, irány észak Finnország, Lappföld!

Az éjféli nap

Az éjféli nap

Terveink átalakulnak

A túra nomád jellege nem volt kérdéses, nagyon megszerettem a sátorozást. Felvettem a kapcsolatot a graylingland oldal üzemeltetőjével  és hamar összeraktunk egy komoly túrát. Pisztrángos, lazacos és csukás vizek voltak a tervben, a pályák között terepjáró transzporttal. A csábító túrára könnyen találtam útitársakat. Figura Richárdot, a szegedi rablóhalspecialistát nem kellett sokat győzködnöm és Tomi érdeklődését is felkeltették a gigantikus pérek fotói. Egy régi ismerős is becsatlakozott a csapatba, Janess a Tolna megyei rendőr és domolykó expert.

Hamar kiderült azonban, hogy nem mi vagyunk az álomcsapat a szervezőnek, a kommunikáció akadozni kezdett, majd kijelentette, hogy mégsem jó neki az időpont. Valószínűleg pénzesebb vendégei akadtak. Rövid bosszankodás után Janess előhúzott egy komplett B tervet a tarsolyából, minden részletre kiterjedő, pontos információkkal. Néhány éve rakta össze a túrát, ami végül meghiúsult a komolytalan csapat miatt. Az új tervhez nem kellett külső segítség, a folyókat gyalog tervezte megközelíteni. A túra jellege éles fordulatot vett, a kényelmes pihenés és sörözés helyett a hosszú, megerőltető gyaloglás gondolatához kezdtük szoktatni magunkat.

A pér volt az amiért ide jöttünk

A pér volt az amiért ide jöttünk

Miért pont Lappföld?

Nagy pérre jó horgászni. Impozáns megjelenése, szelektivitása és küzdelme megbecsült zsákmánnyá teszi. Az általam látogatott bosnyák és szlovén vizekben is szép számmal találhatók nagytestű, 50 cm feletti pérek. Ezek azonban igen tapasztalt, rendkívül óvatos példányok. Egy ekkora pér zsákmányul ejtése nimfával is nagy kihívás, szárazléggyel pedig szinte lehetetlen kategória, ugyanis 40 cm fölött már nemigen zsákmányolnak a felszínről. A kristálytiszta vízben végigkövetni azt, ahogy a felszínre emelkedik legyünkért a  testes pér, életre szóló élmény, minden legyezőhorgász álma. A nehezen megközelíthető északi vizekben közönséges hal a pér és a horgászt nem ismerik. A tundrán a nyári időszak rövid, nincs sok idő megszerezni a túléléshez szükséges táplálékot. A péreknek enniük kell és esznek is: lárvát, rovart, kishalat, lemminget és persze szárazlegyet is. Ez volt az, ami leginkább megmozgatott minket: nagy pért akartunk fogni szárazléggyel.

A tundra jellemző fűféléje

A tundra jellemző fűféléje

Magic river

Bármennyire is megtervezett mindent Janess, a tundrai terepviszonyokról egyedül nekem volt tapasztalatom. A betervezett 40 km-es gyaloglásról tudtam, hogy nem lesz móka és a két szegedi srác kondíciójával kapcsolatban is voltak kétségeim.

A cél azonban meglehetősen kecsegtető volt. A hatalmas pérek jelentős része egyetlen folyóban esett zsákmányul, amit szerényen csak Magic river néven emlegettek. Ez volt az egyetlen folyó az oldalon, amit nem neveztek meg, gondolom nem véletlenül. A 3 hetes túra céljának tehát ezt a folyót választottuk, de az odáig vezető út is végig tavakon és folyókon vezet keresztül, lesz lehetőségünk próbálkozni. Lazacos víz sajnos nincs ezen a vidéken, de pisztráng, csuka, whitefish és char nagy eséllyel fogható a gigantikus pérek mellett.

Felkészülés a túrára

Janess borzasztó komolyan vette a felkészülést. 30 kilós cementes zsákot pakolt a hátizsákba és gyakran túrázott vele a közeli dombvidéken. Mindent pontosan lemért, kipróbált, összepakolt. A poggyásza súlyának csökkentésével kísérletezgetett, néhány deka súlycsökkentésért nagy áldozatokra volt hajlandó. Én a rendszeres futás mellett pár nagyobb gombásztúrán edzettem magam és csináltam egy hátizsákos túrát is. Figura és Tomi pedig? hagyjuk, maximum a söröskorsót emelgették. Mondtuk is nekik: nem lesz ez így jó fiúk?

A graylingland oldalán szerencsére rengeteg információt találtunk a működő legyekről, rovarvilágról. Dobozaimat főleg caddisekkel töltöttem meg, a különböző méretű és színű imágók mellett a lárva és pupa stádiumra is figyelmet fordítottam. Tegzesekből igen jól felkészültem, ezeken kívül pedig Klinkhammer, Adams, Mallard mayfly és néhány emerger alkotta a szárazlegyes dobozom tartalmát. Készültem még különböző nimfákkal, fekete és lila Wooly Bugger streamerekkel és persze egy fogós streamer szortimentet is összeválogattam a csukákra gondolva.

A betartós fotózás gyakorlása egy észak-finn horgászboltban

A betartós fotózás gyakorlása egy észak-finn horgászboltban

Kitillai éjszaka. Utolsó este a civilizációban.

Kitillai éjszaka. Utolsó este a civilizációban.

 

A tundra

Eljött az utazás napja. Délelőtti indulással este érkeztünk Helsinkin keresztül Kitillába, itt vásároltuk meg a szükséges élelmiszereket, fejenként 7-8 kilóval növelve csomagjaink súlyát. Másnap 300 km-t buszoztunk a norvég határ közelében lévő Kilpisjarviba.  Elszaladt az idő, amíg beszereztük a horgászengedélyeket, így este 8 körül vágtunk neki a tundrának. Szerencsére attól nem kellett félnünk, hogy ránk sötétedik, ebben az időszakban szinte folyamatosan világos van.

Közeledik a tundra

Közeledik a tundra

Néhány száz méter után kezdett Figura és Tomi arcáról lehervadni a mosoly, a terepnél már csak a hátizsákok voltak nehezebbek. Tanácstalan tekintetükből kiderült, ezt nehezebb annál mint amire számítottak. A kellemes nyírfaligetből mocsaras vidékre keveredtünk, szúnyogcsapatok zúgtak körülöttünk. 12 km-t megtéve, éjjel 2 körül érkeztünk meg a tónál lévő menedékházhoz ahol éjszakázni akartunk. Sajnos a menedékház foglalt volt, ezért sátrat vertünk a tavakat összekötő folyócska partján. Másnap kicsit horgásztunk az átfolyásban, megfogtuk első lappföldi halainkat is, 20-30 cm körüli artic charokat. Ebéd után zuhogó esőben indultunk tovább, a levegő 4-5 fokra hűlt le. A terep nehezebb lett, a mocsarat csúszós kövek váltották fel, hatalmas rénszarvascsapatok vonultak körülöttünk. Lappföldön a rénszarvas félig domesztikált állat, nem vadásszák, így nem tartanak az embertől sem. Este 9 körül érkeztünk a következő menedékházba, bőrig ázva, átfagyva. Szerencsére volt szabad hely, jól befűtöttünk és vacsora után unikummal zártuk az igen fáradságos napot. Ideiglenes lakótársunk, egy rozmárszerű néni ordítva horkolt, szerencsére volt nálam füldugó, így sikerült normálisan kipihennem magam.

Finnországban nagy hagyománya van a túrázásnak. A főbb útvonalak mentén számos menedékház található, ezek GPS koordinátáit és férőhelyét a térképünk jelölte. A házakat érkezési sorrendben lehet elfoglalni és általában 1 éjszakát töltenek itt, tovább nem illik maradni. A házak jól felszereltek, lehet főzni, van víz és tűzifa, alapvető élelmiszerek. Alapszabály, hogy minden pótolni kell mielőtt otthagyjuk a házat, gondolva az utánunk érkezőkre.

Másnap reggelre ruháink kiszáradtak, vidámabban folytattuk utunkat és érkeztünk meg egy kiterjedt, több tóból álló tóvidékre, ahol néhány nap pihenőt és végre horgászatot terveztünk.

Az első kilométereket hangulatos kis nyírfaligetben tettük meg.

Az első kilométereket hangulatos kis nyírfaligetben tettük meg.

A túraút előnye. Palló vezet át az ingoványon.

A túraút előnye. Palló vezet át az ingoványon.

Az első gyaloglós nap legjobb outdoor fotózása

Az első gyaloglós nap legjobb outdoor fotózása

Pihenő. Kellett az elszántság a továbbinduláshoz.

Pihenő. Kellett az elszántság a továbbinduláshoz.

Janess

Janess

Hosszú volt ez a nap és még nincsen vége. 2 után tértünk aznap nyugovóra.

Hosszú volt ez a nap és még nincsen vége. 2 után tértünk aznap nyugovóra.

 

Első táborhelyünk, itt fogtuk a kis charokat

Első táborhelyünk, itt fogtuk a kis charokat

Az első fogások

Az első fogások

Nincsen túl jó idő

Nincsen túl jó idő

Ahogy elkezdett esni az eső megmozdultak a rénszarvasok

Ahogy elkezdett esni az eső, megmozdultak a rénszarvasok

Vizesedő láb

Vizesedő láb

Megérkezés a menedékházba

Megérkezés a menedékházba

Rénszarvas vonulás

A második napon kezdtek zordabbra fordulni a körülmények

Pér Eldorádó

A lappföldi vizek pérbősége már az első folyón megdöbbentett minket. Már harmadik napja meneteltünk és fáradtan vertünk tábort a tóba ömlő folyó mellett. Alighogy megkezdtük a horgászatot, nyilvánvalóvá vált, hogy a halbőségről szóló történetek nem túlzóak, ez tényleg maga a kánaán. Nem a balkánon megszokott, átverhetetlen, rutinos halak fogadtak minket, a kiló fölötti pérek egymás után jöttek fel a különböző szárazlegyekre. Nem válogattak, egymás után fogtuk a szebbnél szebb halakat. Jól belakmároztunk a fogott halakból, elégedettek voltunk, tudtuk jó helyre jöttünk. Milyen lesz vajon a Magic river ha ez a noname folyócska is dugig van pérrel?

Sajnos csak két napot horgásztunk ezen a sehol sem jegyzett, ismeretlen vízen. Tovább kellett indulnunk, tudtuk, az út neheze csak ezután következik.

Ezért jöttünk

Ezért jöttünk

Zsánerfotó

Zsánerfotó

Ezekből lett az első pérvacsora

Ezekből lett az első pérvacsora

Víz alatt

Víz alatt

A tűzgyújtás mindennapos feladatunk volt

A tűzgyújtás mindennapos feladatunk volt

Az ebédlőben

Az ebédlőben

Kezdődnek a problémák

A reggeli indulás elmaradt a kitartóan zuhogó eső miatt, nem volt kedvünk kimászni a sátorból. Másfél napja szinte folyamatosan esett, kezdett mindenünk elázni. Tábort bontottunk és elindultunk.  Az út elején még a túraútvonalon haladtunk, majd letértünk róla és innentől kezdve nem nyújtottak támpontot a leszúrt útjelző karók. Mivel utunk végig a tóvidék mentén vezetett, nem féltünk az eltévedéstől, a csapat viszont már az elején kettészakadt. Figura és Tomi maradtak le, Janess és én haladtunk elöl.

Ahogy letértünk az útról, a terepviszonyok egyre nehezebbek lettek. Mocsarak, bozótosok és morénák váltották egymást, ezek kombinációi is előfordultak. A kilométer hosszan elnyúló morénák őrölték fel leginkább erőnket, a folyamatosan billegő köveken csak óvatosan tudtunk haladni. Nagyon kellett koncentrálni és mikor végre átjutottunk az egyiken, kezdődött a másik végeláthatatlan kőmező. Az eső közben elállt és kisütött a nap. Gázlóruhánkban csuromvizesre megizzadtunk, folyamatosan ostromló szúnyoghordák keserítették amúgy sem túl vidám utunkat. Végre elértük a tóvidék végén lévő menedékházat, itt vártuk be Figuráékat. A menedékház sem nyújtott nagy kényelmet, ha lehet még több szúnyog volt bent, mint a szabadban.

Estefelé érkeztek meg Figuráék, mindketten siralmas állapotban voltak. Tomi bokája megreccsent egy morénán, nagyon fájlalta, alig tudott ráállni. Az éjszakát a menedékházban töltöttük, csak a ház előtt talált teli krumpliszsák derített jobb kedve minket. Érdes tinorúból nagyon finom gombapaprikást készítettünk, befűtöttünk a házba és kiteregettük átizzadt ruháinkat.

Reggelre Tomi lába nem javult, csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó újra útra kelni. Csomagja egy részét szétosztottuk, mindenki plusz 5 kilóval lett nehezebb.

Eső után keltünk át a tóvidéken

Eső után keltünk át a tóvidéken

Szegény Tomi 10 évet öregedett ezen a napon

Szegény Tomi 10 évet öregedett ezen a napon

Merre lehetünk?

Merre lehetünk?

Újabb moréna -  újabb megpróbáltatás

Újabb moréna – újabb megpróbáltatás

Merre kellene menni?

Merre kellene menni?

Megérkeztünk, pár napig itt maradunk?

Megérkeztünk, pár napig itt maradunk?

A menedékházak mindig nagyon szép helyeken vannak

A menedékházak mindig nagyon szép helyeken vannak

Nehéz nap után a menedékházban

Nehéz nap után a menedékházban

Valtijoki

Valtijoki

Ilyen pályákon horgásztunk 4 napot

Ilyen pályákon horgásztunk 4 napot

Átkelés egy morénán

Két perc gyaloglás Janess szemszögéből