Az Eger-patak

A Műlegyező Horgászok Országos Szövetsége az Eger-patak halászati jogát a Magyar Államtól 2008 ősze óta bérli az Eger-Felnémet és Nagytálya zsilip közötti szakaszon. A Szövetség által tervezett horgászati hasznosítás legfontosabb célja egy olyan környezettudatos horgászközösség felépítése, amely tevőlegesen hozzájárul a patak újjáéledéséhez és ahhoz, hogy az érdeklődők - hasonlóan a jól működő nyugat-európai példákhoz - gyönyörű történelmi környezetben, Eger belvárosában ismerkedhessenek meg a műlegyezés szépségeivel. A Szövetség e vízen szeretné bemutatni, hogy a műlegyezés és az ehhez kapcsolódó elvek miként járulhatnak hozzá a fenntartható környezet használatához.
A halgazdálkodásban nem azt tekintjük célnak, hogy minél több kifogható hal legyen a patakban és hogy minél több horgásznak biztosítsunk kétes értékű szórakozást. Legfontosabb célunk, hogy a patak jó ökológiai állapotba kerüljön, és ezen keresztül megteremtsük a halak számára fontos életfeltételeket, így kedvezve olyan stabil halpopulációk kialakulásának, melyek jelentős beavatkozás nélkül is kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a kis létszámú - elsősorban helyi - horgászközösségnek. A tervezett telepítések és a kiadott horgászjegyek is ezeket az elveket tükrözik.

Telepítések:

A tervezett telepítések célja elsősorban nem az, hogy nagyszámú horogérett halat helyezzünk a vízbe és ezzel igen rövid időn belül jelentősen növeljük a kifogható hal mennyiségét, hanem hogy a patakban őshonos fajok állományait megerősítsük, illetve hogy biztosítsuk az ivadékutánpótlást azokban az években is, amikor a degradált környezetben az ívás nem jár sikerrel. Az előnevelt halak kihelyezése pont emiatt indokolt, mert ez a korosztály már nem kallódik el, de egy esetleges túlnépesítés esetén sem okoznak gondot, mert a saját idősebb fajtársaik gyérítik túlszaporodott állományaikat.

Engedélyek:

Terveink szerint a kisszámú éves engedély kiadásával elsősorban azoknak a helyi horgászoknak biztosítunk lehetőséget az egész éven át történő horgászatra, akik tevőlegesen hozzájárulnak a halgazdálkodási célok megvalósításához. A napijegyek számának kalkulálásánál a patak relatíve kicsi "horgásztűrő" képességét vettük figyelembe és így limitáljuk a patakot ért horgászterhelést.

A célokat követően szeretnénk egy kicsit bővebben bemutatni a patakot horgász szemmel. A vízfolyás Balaton község mellett ered a Bükk-hegység északnyugati oldalán, majd Eger városán és Nagytályán áthaladva a Tisza-tóba ömlik Rima néven. Vízhozamát tekintve a Szinva és a Gyöngyös-patak között helyezkedik el, de azért érdemes megjegyezni, hogy Eger belvárosa néhányszor már "elúszott" a patak áradásának köszönhetően. Medre igen változatos: van, ahol természetes mederben folyik a víz (Szarvaskő és Almár között), van, ahol kevéssé szabályozott (Eger alatt) és van, ahol szinte nincs más, mint beton. A meder a legtöbb helyen jól gázolható, de már Szarvaskő alatt is elfordulnak hasig, mellig érő gödrök. A patak a legtöbb helyen 1-5 méter széles. Az aljzat jellemzően kavicsos, köves, de iszapos foltok sok helyütt találhatók. A parti növényzet is változatos, az erdei részeken égerek és fűzfák állnak a parton, Egerben általában kaszált a rézsű, ettől délebbre pedig japánkeserűfű dzsungel borítja a partot (a helyiek csak pohánkának hívják). A patak annak ellenére érdekes élővilágot rejt, hogy az emberi hatások sok helyütt igen markánsan meglátszanak. Néhol sok a tegzes és a bolharák, az alsóbb szakaszokon az árvaszúnyog. Az ember szinte biztos, hogy találkozik jégmadárral, és ha figyelmesen járunk még Eger belvárosában, a Dobó tértől alig száz méterre is láthatjuk a vidrák nyomait.
Az eddig bemutatott dolgok ugyan érdekesek, de a legyesek szívét sokkal kevésbé dobogtatják meg úgy, mint a halak, térjünk is át rájuk. A legjellemzőbb halfaj a domolykó, a patak teljes általunk gondozott hosszában megtalálható. A legnagyobb tömegben 15-30 cm-es méretben találkozhatunk velük, de még a legfelső szakaszon is előfordulnak ennél nagyobbak (igaz ezek alig kerülnek szem elé, mert nappal alig mozdulnak). Eger alatt pedig, ha nem is sűrűn, de előkerülnek kiló feletti példányok is. A telepítéseknek köszönhetően van pisztráng (a MŰHOSZ évről évre több ezer darab 3-4 cm-es és kevés nagyobb, 15-20 cm-es sebes pisztrángot helyez ki). Ezek átlagmérete jelenleg átlagosan még csak 20-25 cm, de előkerültek már 40 cm-t jóval meghaladó példányok is. Továbbá kísérleti jelleggel telepítettünk jászkeszeget is (előnevelt, illetve 25-30 cm-es méretben) az alsóbb szakaszokra, de ezek visszafogásáról kevés hírünk van.
Az alkalmazható felszerelésről: én egyetlen bottal indulnék, ami egy 7 láb körüli 3/4-es lenne, de egy osztállyal lefele vagy felfele simán el lehet térni. A hossz már egy kicsit zűrösebb téma, mert a városban a támfalak között nem gond a hosszabb bot, de a városon kívül ugyancsak megküzd vele az ember. A nyerő legyek tekintetében nincs nagy trükk: a máshol bevált darabok itt is működnek: polilegyek, ducibb palmerek, időszakosan nedvesek, kisebb nimfák, pici streamerek jöhetnek szóba. Én személy szerint inkább a kisebb méreteket preferálom (12-18), a nagy poli szörnyeket (6-10) érdemesebb meghagyni a nagyobb vizekre, bár a helyi horgászok sok esetben még ennél is nagyobb legyekkel horgásznak, bátorságuk eredménye sok esetben komoly pisztráng.
A prezentáció kapcsán meg kell jegyezni, hogy bár az apró domolykók sokszor levernek szinte mindent, ami toccsan, a rendesebb halak általában itt is elég érzékenyek, sőt vannak időszakok, amikor az arasznyi domik is finnyásan fordulnak el az összes légytől vagy rebbenek szét a legyezőzsinórtól (előfordult, hogy a komplett MŰHOSZ vezetőség két órai horgászattal két mini domit tudott átverni az Egészségház utcai hídnál álló közel száz halból egy ilyen fumigálós időszakban). Ilyenkor sokat segíthet a kicsit hosszabb előke és az óvatos megközelítés. Általában elmondható a patakról, hogy nem érdemes mellesben keresztül-kasul mászkálni a vizet, sok esetben egy combossal, sőt egy sima túrabakanccsal és némi indiános megközelítéssel sokkal több eredményt tudunk elérni, arról nem beszélve, hogy az ívási időszakban (a sebes pisztráng esetében októbertől decemberig, a domolykó esetében április elejétől május végéig) kifejezetten kérjük, hogy ne gázolva horgásszunk a patakban.

A helyi szabályokról:

A MŰHOSZ által kezelt szakaszt (mely, mint már említettük, Eger-Felnémettől a nagytályai zsilipig tart) két részre osztottuk:

1. Eger-Felnémettől az Eger belvárosában található Sas utcai hídig csak egy bottal, műcsalival és egyágú horoggal lehet horgászni.
2. Az ettől lefelé terjedő szakaszon a törvényi szabályozásnak megfelelő bármilyen horgászfelszereléssel lehet horgászni.

Fontos továbbá, hogy az országos rendelkezésektől eltérően a jászkeszeget és a domolykót április 1. és június 15. között tilos kifogni. A legkisebb megtartható méret a sebes pisztrángnál, domolykónál és a jászkeszegnél is 25 cm, és ezekből a fajokból naponta (fajonként és összesen) maximum három darab vihető el. Tilalmi idők: jász és domolykó április 1-től június 15-éig, sebes pisztráng október 1-től december 31-áig nem horgászható. Kérjük, a tilalmi időkben a halak zavartalan ívása érdekében ne gázoljanak a vízben! A jász és a domolykó tilalom ideje alatt tilos az 5 cm-es teljes hossznál kisebb műcsalik, valamint a természetes csalik használata, sebes pisztráng tilalom alatt az 1 cm-nél nagyobb műcsalik használata. A horgászathoz szükséges éves- (5500 Ft) és napijegyek (1000 Ft) a Horgászparadicsom Horgászboltban (Eger, Maklári út 82.), az egri Tesco melletti horgászboltban és a Kaland Horgászboltban (Budapest, Népszínház utca 18.) válthatók. A 14 év alatti gyerekeknek az ingyenes állami horgászjegy mellé egy szintén ingyenes területi jegyet kell váltaniuk (beszerezhető a fenti címeken) ezután a gyerekekre vonatkozó országos és a fent leírt helyi szabályok megtartása mellett patak egész általunk gondozott szakaszán szabadon horgászhatnak.
Mint a fentiekből is látható, az Eger-patak, bár kicsi víz, de igen kellemes élményt nyújthat bárkinek, aki rászánja az időt és energiát. Ha kellemesen elfáradtunk a délutáni horgászatban, este már a Szépasszony-völgy valamelyik pincéjében pihenhetjük ki magunkat.

Kellemes időtöltést kíván a MŰHOSZ.

Fotók: Romhányi László, Szabó Ákos, Németh István